Ötödik nap


 Ma reggel az egyetemisták negyedében sétáltam, ami közel van a képzésünk helyszínéhez. Mivel Krakkóban csak október elsején indul a tanítás, nem állítom, hogy óriási tömegeket kellett félresöpörnöm az utamból. Viszont (a mindenütt felbukkanó streetfood-bódék mellett) egy méhlegelőt mindenképpen meg tudtam tekinteni közben. 

A termet, ahol folyik a képzésünk, egyre jobban belakjuk. Olasz trénerünk, Pasquale mindent lelkiismeretesen kirak a falra, amihez csak hozzáért a kezünk. Így az órarend mellett vannak a bemutatkozáskor használt gigantikus nyakkendőink (újrahasznosított papírból!), a flipchartos ábrák, alattuk a tegnapi bús kávészünet maradványai, meg minden más.

A délelőttöt ventillációval kellett kezdeni, mert a tegnap esti vacsora egy pontján felmerültek bizonyos évszázados szlovák - magyar nézeteltérések. 40 perc elteltével sikeresen arra a közös nevezőre jutottunk, hogy nem fogunk közös nevezőre jutni, így belevághattunk a képzés utolsó teljes napjába. 

Először mindenkinek prezentálnia kellett egy olyan problémát, amelyet a saját életében tapasztalt, és megoldási javaslatokat, jó gyakorlatokat hozzátenni. A többiek is kiegészíthették a gondolatmenetet. Előkerültek azok a lokális környezettudatossági problémák, amelyeket csak a mostaninál globálisabb szinten lehetne megoldani, például az iskolabüfék kínálata, az esővíz-hasznosítás, a szelektív szemétgyűjtés, az élelmiszerhulladék újrahasznosítása. (Utóbbi témakörben a trénerünk másik vállalkozását, a FoodPRIDE szervezetét tanulmányoztuk: www.foodpride.eu) 

Az ebédszünetet követően párokba rendeződtünk, és a héten tanultak levezetéseként be kellett mutatnunk egy közösen kidolgozott foglalkozási tervet, amiben mindkettőnk munkaköre és az elmúlt napok tapasztalatai is helyet kapnak. Szuper eredmények születtek, amiket megvalósulásuk esetén meg is fogunk osztani egymással. A spanyolok a műanyag szeméttel foglalkoztak, közös tengerpart-takarítást terveztek, a diákok egynapi szemetéből pedig kiállítást rendeznének. Kiderült, hogy a szlovák résztvevő lakóhelyéhez közeli gimnázium tartja a legnagyobb műanyagszemétből kirakott kép Guinness-rekordját. 

Az kiderült a korábbi napok alatt is, hogy bár a legtöbb résztvevő nem az öko-képzésre jelentkezett, mégis nagyon környezettudatosak. Ennek megfelelően volt szó egy komplex ruhacserebere-akcióról is (a mi csapatunk bezzeg a netbiztonsággal foglalkozott, és meg sem közelítettük a környezetvédelem témakörét.).




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Utolsó nap

Első nap